Nemesítés indokoltsága, botanikai és agronómiai jellemzés

Energetikai célú hasznosítás

Papíripari hasznosítás

Ipari rost alapanyag

Takarmányozási célú hasznosítás

Felhasználás területei

Szarvasi Fűmag

Kapcsolatfelvétel
Nyomtatható változat



"Szarvasi-1" energiafű

Minősítése:
Államilag elismert fajta /2004. év/

Származása:
Az Alföld szikes talajú területeiről illetve Közép-Ázsia arid térségeiből begyűjtött növényanyagok keresztezésével jött létre a nagy variabilitást mutató nemesítési növényanyag. Mintegy 10 évi nemesítő munka eredménye a fajtát jellemző genotípus.

Nemesítő:
Dr. Janowszky János /60%/, Janowszky Zsolt /40%/
Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht., Szarvas

Botanikai és agronómiai jellemzése:
Évelő, bokros szálfű. Tövéből erőteljes, nagy tömegű gyökérzet hatol mélyen /1,8-2,5 m/ a talajba. Szürkészöld színű szára gyéren leveles, egyenes, sima felületű, kemény 180-220 cm magas. A nóduszok száma mindössze 2-4. Szürkészöld levelei merevek, felületük kissé érdes. Virágzata egyenes, 20-30 cm hosszú, kalászképű buga.
Április közepén hajt, június végén - július elején virágzik. Július végén - augusztus hónap elején érik meg szemtermése a betakarításra. Szemtermése lándzsa alakú, 0,8-1,2 cm hosszú. Ezerszemtömege 6,0-6,5 g.

Fotók a "Szarvasi-1" energiafűről:




A nemesítő munka indokoltsága:
A 20. században a kőolajipar nagyívű fejlődése gyakorlatilag kiszorította a biomassza alapú energiahordozókat és nyersanyagokat oly mértékben, hogy jelenleg a fosszilis nyersanyagok mintegy 90 %-át használják energiatermelésre. Közismert, hogy a szénalapú energiahordozók ily mértékű használata eredményezte, többek között a légkör gázösszetételének megbomlott egyensúlyi állapotát. Az utóbbi 150 évben a levegőben lévő széndioxid mennyisége 28 %-kal, a metán koncentrációja 50 %-kal, a dinitrogén oxidoké 13 %-kal emelkedett, miközben a légkör oxigénszintje ugyanakkor 10%-al, azaz 19%-ra csökkent. E nem kívánatos állapot kialakulása, valamint a szén, az olaj, a gáz és az urán világkészletének apadása az energiagazdálkodás sürgős szemléletváltozásának igényét veti fel.
Ám a nagy kérdés az, hogy a szénalapú és a nukleáris energiahordozók felhasználásának csökkentésében milyen mértékű alternatívát jelenthetnek a kimeríthetetlen potenciált kínáló megújuló energiahordozók, mindenekelőtt a biomassza alapú energiaforrások.
A problémakör vizsgálata, az energiafelhasználás forrásszerkezetének meg nem kerülhető irányváltása, a megvalósításra ajánlható alternatív megoldások gyakorlati alkalmazásának igénye intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet indukáltak hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. Napjainkban már számos ígéretes eredmény mutatja a jövő lehetséges útjait. Közöttük a megújuló energiaforrásoknak az energiagazdálkodásban való egyre nagyobb arányú részvétele elismert szükségszerűség. Olyannyira, hogy az EU energetikai célkitűzése az, hogy 2010-ig a megújuló energiák aránya az energiaforrásokon belül érje el a 12 %-ot, az összes áramtermelésen belül pedig a 22 %-ot. Ökológiai adottságaink ismeretében a megújuló energiaforrások közül egyértelműen a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet, amely a közismert környezetvédelmi előnyökön, ágazati és stratégiai megfontolásokon túl szorosan kapcsolódhat a terület és különösen a vidékfejlesztés akut problémakörének rendezéséhez.
A mezőgazdasági termelés szerkezetátalakításának illetve területi és ökológiai átrendeződésének eredményeként várható, hogy:
- A környezethez illeszkedő, alkalmazkodó mezőgazdaságban a szántó művelési ág továbbra is meghatározó szerepet játszik, amely egy értékőrző, környezetbarát gazdálkodás esetén a nagy agrárpotenciálú és a viszonylag kis környezeti érzékenységű területekre kell, hogy koncentrálódjon. Területe várhatóan 1,0-1,5 millió hektárral csökken, leginkább az extenzív termelési zónákban.
- Az extenzív földhasználati zónákban az alacsony agrárpotenciálú és nagy környezeti érzékenységű szántóterületeken /700-800 ezer hektár/ csak mérsékelten gazdaságos avagy gazdaságtalan növénytermelés folytatható.
Nos ezek azok a területek amelyek az energiafüvek termesztésének lehetőségét, igényét teremtik meg.
Felismerve a biomassza többirányú felhasználásának fontosságát a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság Európában elsőként kezdte meg az 1980-as évek végén az ipari hasznosításra /energetikai, papír-, rost-, építőipari alapanyag/ alkalmas fűfélék nemesítését.

A nemesítési program célkitűzése:
Nagy szárazanyag tömeget, abban jó minőségű nyerscellulózt termő, energetikai, papír-, rost- és építőipari hasznosításra egyaránt alkalmas fű fajták előállítása, nemesítése, melyek a talajhasznosítási, gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével új piaci távlatokat és foglalkoztatottsági lehetőséget kínálnak, biztosítanak a kedvezőtlen ökológiai adottságú térségeknek.

A "Szarvasi-1" energiafű fontosabb agronómiai jellemzői:
  •   Hazai és külföldi /kínai, török/ vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a "Szarvasi-1" energiafű kiválóan tolerálja az évi 250-2000 mm vízellátottságot, az 5-19 C évi átlaghőmérsékletet, valamint az 5-9 pH kémhatású /szikes, szódás, sós/ talajokat.
    Szárazság-, só és fagytűrése kiváló, ökológiai toleranciája jobb mint az erdőé.
  •   Gazdasági értéke, botanikai tulajdonságai /pl. mélyre hatoló gyökérzet/ alapján a földhasználati struktúra átalakítására, a termőtalaj védelmére, tulajdonságainak javítására új, perspektivikus alternatív megoldást kínál. Termesztésére az 5-30 Ak minőségű, szántó művelési ágú területek javasolhatók. A homoktól a szikes talaj típusig eredményesen termeszthető.
  •   Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető.
  •   Növényi betegségekkel szemben toleráns /lisztharmat/, illetve mérsékelten toleráns /barna, vörös rozsda/.
  •   Telepítési költsége az erdő telepítési költségének kevesebb mint 20%-a.
  •   Újrahasznosítása évenként történik, szemben az erdő 20-70 éves, a fásszárú energiaültetvények 5-8 éves vágásfordulójával, így:
        - rendszeres bevételt biztosít a termelőnek
        - a feldolgozó kapacitások kihasználása is hatékonyabb
  •   Termesztése, betakarítása nem igényel drága célgépeket /mint pl. az erdő esetében/, az a gabonafélék illetve a szálastakarmánynövények géprendszerével megoldható, így azok kapacitás kihasználása is tovább javítható.
  •   Termesztése nem jár művelési ág változással, az bármikor megszüntethető és utána más szántóföldi növeénykultúra /napraforgó, kukorica, stb./ termeszthető.
  •   Kiváló biomelioratív növény
        - mélyrehatoló /1,8-2,5 m/, nagytömegű, finom textúrájú gyökérzete révén új, alternatív növénye lehet a biológiai talajvédelemnek /erózió, defláció/,
        - nagyfokú sótűrőképességénél fogva a szikes-szódás talajok rekultiválására /biológiai talajjavítás/ is ajánlható.
  •   Szárazanyag termése a termőhelyi viszonyoktól függően 10-23 t/ha/év, amely meghaladja a hagyományos fafajok /tölgy, bükk, akác, nyár/ évi területegységenkénti szárazanyag termését.
    Fűtőértéke 14-18 MJ/kg szárazanyag, amely eléri illetve meghaladja a hazai barnaszenek, a nyár, akáv, fűz fűtőértékét.
    Holocellulóz tartalma eléri a fenyő, valamint a lomblevelű fákét, s meghaladja az egyéves növényekét.
  •   Számos felhasználási területen helyettesítheti a fát, mint ipari alapanyagot /papír-, rost-, építőipar/, ezáltal nagykiterjedésű erdők megmentésére adódik lehetőség.
  •   Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz, ipari alapanyaghoz jutunk, rövid /fogyasztó közeli/, olcsó szállítási utakkal.
    Termesztése az autonóm energiarendszerek kialakítását, elterjedését segítheti.
  •   Termesztésével egy új mezőgazdasági főtermék /energetikai, papír-, rost-, építő-, vegyipari alapanyag/ jelenhet meg, új piaci távlatokat és foglalkoztatási lehetőségeket adva a mezőgazdaságnak, a vidékfejlesztési törekvéseknek.
  •   Növényállománya /1,8-2,3 m/ kellemes életteret, búvó és költőhelyet biztosít az apró és nagy vadaknak, madaraknak.


Bikazugi Mezőgazdasági Nonprofit Kft 5540 Szarvas, Szabadság út 30. Pf.: 54.